Tortúra

Elkészült a dolgokkal Gábor, örömmel hoztam el a verdát. Addig is az üléseket takarítottam flóraszepttel és körömkefével. Az első üléseket tömés hiányában elvittem Szabóékhoz, akik bevállalták. A vázat lehomokfújták, és lefestették, utána került a kárpitoshoz, ahol azóta is lakozik.

Szóval elhoztam, és élveztem, hogy van gázpedál, és hogy nem fullad le a verda. Olaj jött belőle megint, így elkerülhetetlen lett, hogy ne emeljük le a motort. Közben tovább járt a fejem, és vettem Zokától ezt+azt. Króm lökhárítókat, egy komplett első hidat, mert az enyém nagyon lukacsos volt már. Sok apróságot még.

Felkerültek a króm lökhárítók. Leszedtem a dísztárcsákat, amik le voltak festve citromsárgára. Kromofággal lemartam a festéket róla, így maradt szép króm felület. Egészen más arca kezdett lenni az autónak, sokkal elegánsabb.

Lebontottam a parafa borításokat, és lett belőle használt eredeti belső. Így is otthonosabb. Gabi megcsinálta a műszerfal világításomat, a benzinszintjelzőt, így alakultak a dolgok. A hiányzó napellenző is megérkezett Zokától, így új csavarokkal szépen felraktam, persze takarítás után. A fűtésbowdenek elszakadtak, így kikötöttük azokat, úgyis hideg van jeligére.

A hátsó ülések mentek a lomtalanításba, mivel annyira rossz állapotban voltak, hogy nem lett volna érdemes foglalkozni velük. Kidobtam a szürke padlószőnyegeket, és belekerültek a gumiszőnyegek előre és hátra is. Gabival legyártottuk az ülés rögzítő csavarokat, így azok is a helyükre kerültek időközben.

Viszont a motor meleg indulása továbbra is kérdéses volt. Néha megint nem indult. És ha Gaszton barátom nem lakik oly közel, szarban lettem volna.

Visszakerült Biára az autó. Motor le, szimeringek cseréje, önindító csere, első híd csere, ablakemelő javítás, eredeti világításkapcsoló behelyezése, kesztyűtartó berakása, olajcsere, vonohórog elektromos csatlakozójának lett új konzol. Jó sok minden így egyszerre, de alakul a gép.